Bartók Imre első prózakötetében, a Fémben az ébredések pillanatai tördelik és teszik mozaikszerűvé a hallucinációkkal tűzdelt történetek sorozatát – álom és valóság elkülöníthetetlenné válnak, épp ezért az is eldönthetetlen marad, hogy regényt vagy valamiféle novellafüzért olvasunk, amikor a pszichiáterénél újra és újra megpihenő John – Faember által kísért – életének különös változatait látjuk kibontakozni.
A patkány éve, Bartók első nagyregénye tematikusan továbbviszi a Fémben felvetett problémákat: az emberi test konvencionális határaira való rákérdezés, a „poszthumán eszköztár” elemei – a botanizálás, a testcsonkítás és a hibridizáció – a regény apokaliptikus világának markáns szimbólumaivá válnak. Marx tizenegyedik Feuerbach-tézisét a regényben vérrel írják a falra: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” Marx, Heidegger és Wittgenstein klónjai – egy munkájukat irányító femme fatale, Cynthia vezetése alatt – maguk válnak ennek a változásnak az előidézőivé, s ezzel egy világkorszak berekesztőivé.
A regények elemzésén és a megjelenés előtt álló A nyúl évén túl a beszélgetésben – vetítés kíséretében – szó esik e prózai világ társművészetekben feltűnő rokon jelenségeiről: kapcsolódó festményekről, képzőművészeti installációkról, videoklipekről és filmekről is.
A program Facebook-eseménye itt érhető el!
